Felálláskor jelentkező szédülés egy viszonylag gyakori panasz, amelyet az orvosi szaknyelvben ortosztatikus hipotenziónak neveznek, ha az alacsony vérnyomás okozza. Ez a jelenség különböző okokra vezethető vissza, és bizonyos esetekben komolyabb problémák jele is lehet. Az alábbiakban részletesen bemutatom ezt a tünetet, annak lehetséges okait, diagnózisát, kezelését és megelőzését.
1. Mi az ortosztatikus hipotenzió?
Az ortosztatikus hipotenzió olyan állapot, amelyben a vérnyomás hirtelen csökken, amikor valaki fekvő vagy ülő helyzetből gyorsan feláll. Ez a vérnyomásesés csökkenti az agy vérellátását, ami szédülést, gyengeséget vagy akár ájulást is okozhat. A vérnyomás normálisan is változik a testhelyzet-változás során, de az ortosztatikus hipotenzió esetén a test nem képes megfelelően alkalmazkodni ehhez a változáshoz.
2. A szédülés tünetei
A felálláskor jelentkező szédülés általában az alábbi tünetekkel járhat:
- Forgó vagy bizonytalan érzés (vertigo),
- Homályos látás,
- Gyengeségérzet,
- Ájulás (syncope) vagy ájulás közeli állapot,
- Fejfájás,
- Szapora szívdobogásérzés (palpitáció),
- Zavartság vagy koncentrációs nehézség.
A tünetek általában néhány másodpercig tartanak, de súlyosabb esetekben hosszabb ideig is fennállhatnak.
3. Mi okozhatja a felálláskor jelentkező szédülést?
Az ortosztatikus hipotenzió és a felálláskor jelentkező szédülés hátterében számos ok állhat:
a) Élettani okok
- Dehidratáció: Nem megfelelő folyadékfogyasztás vagy túlzott folyadékvesztés (pl. izzadás, hasmenés).
- Hosszan tartó fekvés: Ágyhoz kötött állapot vagy hosszú pihenés után a keringési rendszer lassabban alkalmazkodik a testhelyzet-változáshoz.
- Éhség: Alacsony vércukorszint (hipoglikémia) szédülést okozhat.
b) Gyógyszeres mellékhatások
- Vérnyomáscsökkentők (pl. ACE-gátlók, béta-blokkolók),
- Vízhajtók (diuretikumok),
- Antidepresszánsok,
- Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek.
c) Egészségügyi állapotok
- Szív- és érrendszeri betegségek: Szívritmuszavarok, szívelégtelenség.
- Neurológiai betegségek: Parkinson-kór, autonóm idegrendszeri zavarok.
- Cukorbetegség: Az autonóm neuropátia károsíthatja a vérnyomás szabályozását.
- Anémia (vérszegénység): Az alacsony hemoglobinszint csökkenti az oxigénszállítást.
- Vérvesztés: Akár kisebb, de tartós vérvesztés is okozhat ortosztatikus tüneteket.
d) Időskor
Az idősebb emberek hajlamosabbak az ortosztatikus hipotenzióra, mivel az életkor előrehaladtával a keringési rendszer alkalmazkodóképessége csökken.
4. Hogyan diagnosztizálható az ortosztatikus hipotenzió?
Az orvos felálláskor jelentkező szédülés esetén az alábbi vizsgálatokat végezheti:
- Vérnyomásmérés: Vérnyomás és pulzus mérése fekvő, ülő és álló helyzetben. Az ortosztatikus hipotenziót akkor diagnosztizálják, ha a szisztolés vérnyomás 20 Hgmm-rel, vagy a diasztolés vérnyomás 10 Hgmm-rel csökken álló helyzetben.
- Laborvizsgálatok: Vérkép, elektrolitok, vércukorszint, vesefunkciók és pajzsmirigyfunkciók elemzése.
- EKG: Szívritmuszavarok vagy szívbetegségek kizárására.
- Tilt-table teszt: Speciális vizsgálat, amely során a beteget dönthető asztalon helyezik el, hogy szimulálják a testhelyzet-változást.
5. Kezelési lehetőségek
A kezelés az alapbetegségtől és a szédülés okától függ. Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb kezelési lehetőségeket:
a) Életmódbeli változtatások
- Folyadékbevitel növelése: Naponta legalább 2-3 liter folyadék fogyasztása.
- Sótartalom növelése: Az étrendben, orvosi javaslat alapján, a sóbevitel növelése segíthet a vérnyomás szabályozásában.
- Lassú testhelyzet-változtatás: Óvatosan álljon fel fekvő vagy ülő helyzetből.
- Kompressziós harisnya: Segíthet a vérkeringés javításában és a vér pangásának csökkentésében az alsó végtagokban.
b) Gyógyszeres kezelés
- Fludrokortizon: A vértérfogat növelésére használható.
- Midodrin: A vérnyomás emelésére szolgáló gyógyszer.
- Egyéb gyógyszerek: Az alapbetegség kezelésére, például cukorbetegség vagy szívbetegség esetén.
c) Egyéb kezelések
- Fizikoterápia: Az autonóm idegrendszer edzése speciális gyakorlatokkal.
- Alapbetegség kezelése: Ha a szédülést például cukorbetegség vagy szívbetegség okozza, annak megfelelő kezelése kulcsfontosságú.
6. Megelőzés
A felálláskor jelentkező szédülés megelőzése érdekében az alábbi lépéseket érdemes megtenni:
- Rendszeres testmozgás: Javíthatja a vérkeringést és az autonóm idegrendszer működését.
- Egészséges étrend: Kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend fogyasztása.
- Megfelelő hidratáció: Kerülje a kiszáradást, különösen forró időben vagy fizikai aktivitás során.
- Lassú testhelyzet-változtatás: Mindig óvatosan álljon fel fekvő vagy ülő helyzetből.
- Kerülje az alkoholt: Az alkohol dehidratációt és vérnyomáscsökkenést okozhat.
7. Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi esetekben mindenképpen forduljon neurológus szakorvoshoz:
- A szédülés gyakori, vagy súlyos panaszokat okoz.
- Ájulás vagy eszméletvesztés fordul elő.
- Egyéb tünetek is jelentkeznek, például mellkasi fájdalom, légszomj vagy szapora szívdobogás.
- A szédülés újonnan jelentkezik, vagy hirtelen súlyosbodik.
- Gyógyszerszedés mellett alakul ki a tünet.
Összegzés
A felálláskor jelentkező szédülés általában ártalmatlan, de bizonyos esetekben komolyabb betegség jele lehet. Az okok feltárása és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében és az életminőség javításában. Ha a szédülés gyakori, súlyos, vagy más tünetekkel társul, mindenképpen forduljon orvoshoz.
Források:
- Freeman R., Wieling W., Axelrod F.B. et al.: Consensus statement on the definition of orthostatic hypotension, hypertension, and vasovagal syncope. Clinical Autonomic Research, 2011.
- National Institute for Health and Care Excellence (NICE): Orthostatic hypotension: Diagnosis and management guidelines.
- Magyar Hypertonia Társaság: A hypertonia és a kardiovaszkuláris prevenció aktuális kérdései, 2022.
