Felálláskor jelentkező szédülés: okok, tünetek és kezelés

Bejegyzés megosztása

Felálláskor jelentkező szédülés egy viszonylag gyakori panasz, amelyet az orvosi szaknyelvben ortosztatikus hipotenziónak neveznek, ha az alacsony vérnyomás okozza. Ez a jelenség különböző okokra vezethető vissza, és bizonyos esetekben komolyabb problémák jele is lehet. Az alábbiakban részletesen bemutatom ezt a tünetet, annak lehetséges okait, diagnózisát, kezelését és megelőzését.


1. Mi az ortosztatikus hipotenzió?

Az ortosztatikus hipotenzió olyan állapot, amelyben a vérnyomás hirtelen csökken, amikor valaki fekvő vagy ülő helyzetből gyorsan feláll. Ez a vérnyomásesés csökkenti az agy vérellátását, ami szédülést, gyengeséget vagy akár ájulást is okozhat. A vérnyomás normálisan is változik a testhelyzet-változás során, de az ortosztatikus hipotenzió esetén a test nem képes megfelelően alkalmazkodni ehhez a változáshoz.


2. A szédülés tünetei

A felálláskor jelentkező szédülés általában az alábbi tünetekkel járhat:

  1. Forgó vagy bizonytalan érzés (vertigo),
  2. Homályos látás,
  3. Gyengeségérzet,
  4. Ájulás (syncope) vagy ájulás közeli állapot,
  5. Fejfájás,
  6. Szapora szívdobogásérzés (palpitáció),
  7. Zavartság vagy koncentrációs nehézség.

A tünetek általában néhány másodpercig tartanak, de súlyosabb esetekben hosszabb ideig is fennállhatnak.


3. Mi okozhatja a felálláskor jelentkező szédülést?

Az ortosztatikus hipotenzió és a felálláskor jelentkező szédülés hátterében számos ok állhat:

a) Élettani okok

  1. Dehidratáció: Nem megfelelő folyadékfogyasztás vagy túlzott folyadékvesztés (pl. izzadás, hasmenés).
  2. Hosszan tartó fekvés: Ágyhoz kötött állapot vagy hosszú pihenés után a keringési rendszer lassabban alkalmazkodik a testhelyzet-változáshoz.
  3. Éhség: Alacsony vércukorszint (hipoglikémia) szédülést okozhat.

b) Gyógyszeres mellékhatások

  1. Vérnyomáscsökkentők (pl. ACE-gátlók, béta-blokkolók),
  2. Vízhajtók (diuretikumok),
  3. Antidepresszánsok,
  4. Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek.

c) Egészségügyi állapotok

  1. Szív- és érrendszeri betegségek: Szívritmuszavarok, szívelégtelenség.
  2. Neurológiai betegségek: Parkinson-kór, autonóm idegrendszeri zavarok.
  3. Cukorbetegség: Az autonóm neuropátia károsíthatja a vérnyomás szabályozását.
  4. Anémia (vérszegénység): Az alacsony hemoglobinszint csökkenti az oxigénszállítást.
  5. Vérvesztés: Akár kisebb, de tartós vérvesztés is okozhat ortosztatikus tüneteket.

d) Időskor

Az idősebb emberek hajlamosabbak az ortosztatikus hipotenzióra, mivel az életkor előrehaladtával a keringési rendszer alkalmazkodóképessége csökken.


4. Hogyan diagnosztizálható az ortosztatikus hipotenzió?

Az orvos felálláskor jelentkező szédülés esetén az alábbi vizsgálatokat végezheti:

  1. Vérnyomásmérés: Vérnyomás és pulzus mérése fekvő, ülő és álló helyzetben. Az ortosztatikus hipotenziót akkor diagnosztizálják, ha a szisztolés vérnyomás 20 Hgmm-rel, vagy a diasztolés vérnyomás 10 Hgmm-rel csökken álló helyzetben.
  2. Laborvizsgálatok: Vérkép, elektrolitok, vércukorszint, vesefunkciók és pajzsmirigyfunkciók elemzése.
  3. EKG: Szívritmuszavarok vagy szívbetegségek kizárására.
  4. Tilt-table teszt: Speciális vizsgálat, amely során a beteget dönthető asztalon helyezik el, hogy szimulálják a testhelyzet-változást.

5. Kezelési lehetőségek

A kezelés az alapbetegségtől és a szédülés okától függ. Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb kezelési lehetőségeket:

a) Életmódbeli változtatások

  1. Folyadékbevitel növelése: Naponta legalább 2-3 liter folyadék fogyasztása.
  2. Sótartalom növelése: Az étrendben, orvosi javaslat alapján, a sóbevitel növelése segíthet a vérnyomás szabályozásában.
  3. Lassú testhelyzet-változtatás: Óvatosan álljon fel fekvő vagy ülő helyzetből.
  4. Kompressziós harisnya: Segíthet a vérkeringés javításában és a vér pangásának csökkentésében az alsó végtagokban.

b) Gyógyszeres kezelés

  1. Fludrokortizon: A vértérfogat növelésére használható.
  2. Midodrin: A vérnyomás emelésére szolgáló gyógyszer.
  3. Egyéb gyógyszerek: Az alapbetegség kezelésére, például cukorbetegség vagy szívbetegség esetén.

c) Egyéb kezelések

  1. Fizikoterápia: Az autonóm idegrendszer edzése speciális gyakorlatokkal.
  2. Alapbetegség kezelése: Ha a szédülést például cukorbetegség vagy szívbetegség okozza, annak megfelelő kezelése kulcsfontosságú.

6. Megelőzés

A felálláskor jelentkező szédülés megelőzése érdekében az alábbi lépéseket érdemes megtenni:

  1. Rendszeres testmozgás: Javíthatja a vérkeringést és az autonóm idegrendszer működését.
  2. Egészséges étrend: Kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend fogyasztása.
  3. Megfelelő hidratáció: Kerülje a kiszáradást, különösen forró időben vagy fizikai aktivitás során.
  4. Lassú testhelyzet-változtatás: Mindig óvatosan álljon fel fekvő vagy ülő helyzetből.
  5. Kerülje az alkoholt: Az alkohol dehidratációt és vérnyomáscsökkenést okozhat.

7. Mikor forduljon orvoshoz?

Az alábbi esetekben mindenképpen forduljon neurológus szakorvoshoz:

  1. A szédülés gyakori, vagy súlyos panaszokat okoz.
  2. Ájulás vagy eszméletvesztés fordul elő.
  3. Egyéb tünetek is jelentkeznek, például mellkasi fájdalom, légszomj vagy szapora szívdobogás.
  4. A szédülés újonnan jelentkezik, vagy hirtelen súlyosbodik.
  5. Gyógyszerszedés mellett alakul ki a tünet.

Összegzés

A felálláskor jelentkező szédülés általában ártalmatlan, de bizonyos esetekben komolyabb betegség jele lehet. Az okok feltárása és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében és az életminőség javításában. Ha a szédülés gyakori, súlyos, vagy más tünetekkel társul, mindenképpen forduljon orvoshoz.


Források:

  • Freeman R., Wieling W., Axelrod F.B. et al.: Consensus statement on the definition of orthostatic hypotension, hypertension, and vasovagal syncope. Clinical Autonomic Research, 2011.
  • National Institute for Health and Care Excellence (NICE): Orthostatic hypotension: Diagnosis and management guidelines.
  • Magyar Hypertonia Társaság: A hypertonia és a kardiovaszkuláris prevenció aktuális kérdései, 2022.

További bejegyzések...

Uncategorized

Cluster Fejfájás

ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK A Cluster fejfájás DEFINÍCIÓJAA „cluster fejfájás” kifejezés olyan rohamokra utal, melyek erős, egyoldali, orbitális (szemgödör körüli), supraorbitális (szemöldök feletti) vagy temporális (halántéktáji), illetve