A stroke, más néven agyvérzés vagy agyi infarktus, akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása megszakad vagy csökken, ami az agysejtek halálához vezet. A stroke-nak két fő típusa van: az ischaemiás (agyi infarktus) és a vérzéses stroke (agyvérzés). Az ischaemiás stroke akkor következik be, amikor egy vérrög elzárja egy agyi ér vérellátását. A vérzéses stroke akkor történik, amikor egy agyi ér megreped és vérzés következik be az agyban.
A stroke leggyakoribb tünetei közé tartoznak:
- Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség az arcban, a karban vagy a lábban, különösen az egyik testoldalon.
- Hirtelen zavartság, beszéd- vagy értési nehézség.
- Hirtelen látási problémák az egyik vagy mindkét szemben.
- Hirtelen járási nehézség, szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordinációs problémák.
- Hirtelen, erős fejfájás ismeretlen okból.
Fontos, hogy ha valaki a fenti tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal orvosi segítséget kérjen, mert a stroke kezelése időérzékeny, és a gyors beavatkozás növeli a túlélési esélyeket és csökkenti a tartós károsodás kockázatát.
Ha kérdése van, tanácsra van szüksége az agyi infarktusról (stroke-ról) bátran keressen meg és konzultáljunk online!
Részletek az alábbi linken:
Online neurológiai magánrendelés, videó konzultáció mobilon keresztül – Dr. Pukoli Dániel neurológus adjunktus
A stroke kockázata növekedhet a következő tényezők miatt:
- Életkor: A stroke kockázata növekszik az életkorral.
- Nem: Férfiaknál valamivel nagyobb az agyi infarktus kockázata, de több nő hal meg stroke következtében.
- Faji és etnikai hovatartozás: Az afroamerikaiak és a hispánok körében magasabb az agyvérzés és agyi infarktus kockázata.
- Családi előzmények: Ha a családban volt már stroke, ez növeli a kockázatot.
- Korábbi stroke vagy TIA (átmeneti ischaemiás roham): A korábbi agyi infarktus vagy TIA növeli a további stroke kockázatát.
- Magas vérnyomás: Ez az egyik legfőbb kockázati tényező.
- Dohányzás: A dohányzás és a passzív dohányzás is növeli az agyi infarktus kockázatát.
- Diabetes mellitus: A cukorbetegség növeli a stroke kockázatát.
- Szívbetegségek: Pl. pitvarfibrilláció vagy szívelégtelenség.
- Magas koleszterinszint: Különösen a magas LDL („rossz” koleszterin) értékek.
- Túlsúly és elhízás.
- Fizikai inaktivitás.
- Túlzott alkoholfogyasztás.
- Illegális drogok: Különösen a kokain és az ecstasy.
- Nőknél külön tényezők: Terhesség, fogamzásgátlók szedése, hormonpótlás stb.
Ezen kockázati tényezők ismerete és kezelése, illetve a megelőző intézkedések (pl. egészséges életmód, rendszeres orvosi ellenőrzés) növelhetik az esélyeket a sztrók elkerülésére.
A stroke megelőzésének legfontosabb módjai:
- Magas vérnyomás kezelése: A magas vérnyomás az egyik vezető kockázati tényezője a sztróknak. Fontos az állapot rendszeres monitorozása és a szükséges gyógyszeres kezelés alkalmazása.
- Dohányzás abbahagyása: A dohányzás jelentősen növeli a sztrók kockázatát. A dohányzás abbahagyása az egyik leghatékonyabb módja a sztrók kockázatának csökkentésére.
- Alkoholfogyasztás mérséklése: Az alkoholfogyasztás mérséklése vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás elkerülése szintén hozzájárulhat a sztrók kockázatának csökkentéséhez.
- Egészséges étrend: Az étrendnek alacsony sótartalmúnak, magas gyümölcs- és zöldségtartalmúnak kell lennie, valamint korlátozni kell a telített és transzzsírok bevitelét.
- Fizikai aktivitás: Rendszeres testmozgás, mint például a gyors séta vagy a mérsékelt intenzitású aerob testmozgás, segít az egészséges testsúly fenntartásában és a stroke kockázatának csökkentésében.
- Diabetes kezelése: A diabétesz növeli a sztrók kockázatát, így fontos a vércukorszint rendszeres monitorozása és a szükséges gyógyszeres vagy inzulinkezelés alkalmazása.
- Koleszterinszint csökkentése: Ha a koleszterinszint magas, ez növeli az érelmeszesedés kockázatát, ami agyi infakrtushoz vezethet.
- Szívbetegségek kezelése: Azoknál az embereknél, akiknek szívproblémáik vannak, például pitvarfibrilláció, magasabb a sztrók kockázata. Ebben az esetben gyakran antikoagulánsokat írnak fel a vérrögképződés kockázatának csökkentése érdekében.
- Drogfogyasztás: Néhány illegális drog, mint például a kokain vagy az ecstasy, növelheti az agyvérzés és agyi infarktus kockázatát.
- Rendszeres orvosi ellenőrzések: Fontos az állapotának rendszeres monitorozása, beleértve az évente esedékes orvosi vizsgálatokat és a kockázati tényezők rendszeres értékelését.
Ezek a lépések segítenek csökkenteni a stroke kockázatát, de természetesen minden egyén számára a legjobb megelőzési stratégiát neurológus orvosa tudja javasolni.
Online neurológiai magánrendelés, videó konzultáció mobilon keresztül – Dr. Pukoli Dániel neurológus adjunktus
A stroke diagnosztikájának fő lépései:
- Fizikai és neurológiai vizsgálat: Az orvos először a beteg általános állapotát értékeli és neurológiai vizsgálatot végez, hogy megállapítsa, melyik agyterület sérült meg.
- CT (komputertomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás): Ezek a képalkotó módszerek lehetővé teszik az orvos számára, hogy lássa az agyban lévő károsodást, és eldöntse, hogy az ischaemiás vagy vérzéses típusú stroke-ról van-e szó.
- CTA (CT angiográfia) és MRA (mágneses rezonancia angiográfia): Ezek a vizsgálatok a fej és a nyak ereinek képei, amelyek segítenek az érintett erek azonosításában.
- Nyaki ér UH vizsgálat: Ezen eljárás során egy botszerű készüléket helyeznek a nyaki erek felé, mely aztán hanghullámok segítségével egy monitoron mozgóképet képez. A vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy van-e a nyaki ereken szűkület.
- EKG (elektrokardiogram) és echokardiográfia: Ezekkel a tesztekkel az orvosok értékelhetik a szív ritmuszavarait és más szívbetegségeket, amelyek sztrókot okozhatnak.
- Vértesztek: Ezekkel az orvos ellenőrizheti más lehetséges okokat, például a cukorbetegséget vagy egyéb állapotokat, amelyek befolyásolhatják a stroke kockázatát.
- Cerebrális angiográfia: Ez egy kifinomultabb képalkotó eljárás, amely során festékanyagot fecskendeznek a véredényekbe, hogy részletesebb képet kapjanak az agy ereiről.
A stroke diagnosztizálása során az orvosnak gyorsan kell cselekednie, mivel a sztrók kezelése időérzékeny, és minél előbb kezdeményezik a kezelést, annál nagyobb az esély a jobb kimenetelre és a tartós károsodás elkerülésére.
A stroke kezelésének általános módszerei:
Gyógyszeres kezelés:
Trombolitikus terápia: Az ischaemiás stroke esetén a rögképződést okozó vérrög feloldására gyakran alkalmaznak trombolitikus (vérrög oldó) gyógyszereket, például a tPA-t (alteplázt). Fontos, hogy ezt a kezelést a sztrók kezdetétől számított néhány órán belül alkalmazzák, hogy hatékony legyen.
Antiaggregáns és antikoaguláns gyógyszerek: Ezek a gyógyszerek segítenek megakadályozni a további vérrögképződést.
Sebészeti és más eljárások:
Carotis endarterectomia: Ez a sebészeti eljárás az atheroscleroticus plakk eltávolítását célozza a carotis artéria (nyaki ér) faláról.
Angioplasztika és stent beültetés: Ebben az eljárásban egy katétert juttatnak be az érintett érbe, és egy stentet helyeznek el, hogy nyitva tartsa az eret.
Rehabilitáció: A sztrók után sok betegnek fizikai, beszédbeli vagy más rehabilitációra van szüksége, hogy javítsa képességeit és minél jobban visszanyerje függetlenségét.
Életmód változások: Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzás abbahagyása és a mérsékelt alkoholfogyasztás mind hozzájárul a további stroke-ok megelőzéséhez.
Magas vérnyomás kezelése: A magas vérnyomás az egyik legfőbb kockázati tényezője a stroke-nak, így fontos annak kezelése és a vérnyomás normális tartományban tartása.
Koleszterinszint csökkentése: Magas koleszterinszint esetén gyógyszereket, például statinokat írhatnak elő a koleszterinszint csökkentésére.
Cukorbetegség kezelése: A vércukorszint rendszeres monitorozása és az orvosi tanácsok betartása segít a sztrók kockázatának csökkentésében.
A fenti kezelések alkalmazása függ a sztrók típusától, annak súlyosságától, az októl és a beteg egyéni körülményeitől. Mindig az orvos dönti el, melyik kezelés a legmegfelelőbb az adott beteg számára.
Stroke gyógyulása és rehabilitáció
Azonnali kezelés jelentősége: A sztrók kimenetele nagyban függ attól, milyen gyorsan kap kezelést a beteg. A korai beavatkozás növeli a sérült agyszövet megőrzésének esélyét és csökkenti a tartós károsodás kockázatát.
Rehabilitációs programok: A stroke után a rehabilitáció kulcsfontosságú a funkciók visszanyerésében. A programok különböző területekre fókuszálnak:
Fizikai terápia: A mozgásképesség javítása és az izomerő növelése érdekében.
Beszédterápia: A beszéd- és nyelvi képességek visszanyeréséhez.
Foglalkozásterápia: A mindennapi tevékenységek, mint az öltözködés, étkezés és írás újra elsajátításához.
Támogató környezet: A stroke utáni gyógyulás időszakában a család és a barátok támogatása kulcsfontosságú. A pozitív környezet segíthet a betegnek motivált maradni és elősegítheti a gyorsabb gyógyulást.
Hosszú távú kilátások: A sztrók súlyosságától és típusától függően a gyógyulás időtartama és mértéke változó. Néhány ember teljesen felépül, míg mások hosszú távú károsodást szenvednek.
Életmódbeli változások: A sztrók megismétlődésének kockázatának csökkentése érdekében fontos az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzás abbahagyása, a mérsékelt alkoholfogyasztás, és a vérnyomás, a vércukor, és a koleszterinszint szabályozása.
Emocionális változások: A sztrók után sok beteg depressziót, szorongást vagy más érzelmi változásokat tapasztal. Ezek kezelése, például pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés, része lehet a rehabilitációs folyamatnak.
További orvosi ellenőrzések: A stroke utáni gyógyulás során rendszeres orvosi vizsgálatokra és ellenőrzésekre van szükség, hogy monitorozzák a beteg haladását és kezeljék az esetleges komplikációkat.
Online neurológiai magánrendelés, videó konzultáció mobilon keresztül – Dr. Pukoli Dániel neurológus adjunktus
