Mi a szklerózis multiplex (SM)?
A szklerózis multiplex egy krónikus, gyulladásos, autoimmun betegség, amely az agyat és a gerincvelőt érinti. Az immunrendszer megtámadja a mielint, az idegrostok védőburkolatát, ami gyulladást és károsodást okoz. Ez a károsodás megzavarja az idegsejtek közötti kommunikációt, ami különféle neurológiai tüneteket eredményezhet.
A sclerosis multiplexről tartott előadásomat az alábbi videón tekintheti meg:
Szklerózis multiplex tünetei
Az SM tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és egyénenként eltérőek. A szklerózis multiplex tünetei a következők:
Látászavarok (homályos látás, kettős látás, fájdalom a szemmozgatásnál)
Zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban
Izomgyengeség
Koordinációs és egyensúlyzavarok
Fáradtság
Beszédzavarok
Hólyag- és bélproblémák
Vizelettartási zavar, probléma (inkontinentia)
Sclerosis multiplex diagnózisa
Az SM diagnózisa összetett, és több tényezőn alapul.
Anamnézis és fizikális vizsgálat: Az orvos részletesen kikérdezi a beteg tüneteiről, kórtörténetéről, és neurológiai vizsgálatot végez.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Az MRI segítségével kimutathatók az agyban és a gerincvelőben lévő gyulladásos gócok, valamint a mielin károsodása.
Liquorvizsgálat: A gerincvelőből vett folyadék (liquor) vizsgálata segíthet az SM-re jellemző gyulladásos markerek azonosításában.
Neurológiai magánrendelés, Online Neurológus Videó Konzultáció – Dr. Pukoli Dániel SM Specialista Kattintson!
Mi a különbség a relapszáló-remittáló (RRSM) és a primer progresszív SM (PPSM) között?
● RRSM: A leggyakoribb SM-típus, amelyre a tünetek fellángolásának (relapszus) és javulásának (remisszió) időszakai jellemzik.
● PPSM: A betegség kezdetétől fogva fokozatosan romló tüneteket okoz anélkül, hogy egyértelmű relapszusok és remissziók lennének.
Milyen kezelési lehetőségek vannak az SM-re?
Jelenleg nincs gyógymód az SM-re, de a rendelkezésre álló kezelések segíthetnek a betegség aktivitásának csökkentésében, a relapszusok gyakoriságának és súlyosságának mérséklésében, valamint a rokkantság kialakulásának késleltetésében. A kezelési lehetőségek közé tartoznak:
● Betegségmódosító terápiák (DMT): Ezek a gyógyszerek az immunrendszerre hatnak, és segítenek csökkenteni a gyulladást.
● Relapszus kezelése: A relapszusokat általában nagy dózisú kortikoszteroidokkal kezelik, amelyek segítenek csökkenteni a gyulladást és lerövidíteni a relapszus időtartamát.
● Tüneti kezelések: Különböző gyógyszerek és terápiák állnak rendelkezésre a fáradtság, a spaszticitás, a fájdalom, a hólyag- és bélproblémák, valamint az SM egyéb tüneteinek kezelésére.
Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek az SM-ben élőknek?
Az életmódbeli változtatások fontos szerepet játszhatnak az SM-ben élők életminőségének javításában:
Rendszeres testmozgás: Segíthet fenntartani az erőt, az állóképességet, az egyensúlyt és a hangulatot.
Kiegyensúlyozott étrend: A gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend segíthet az általános egészségi állapot javításában.
Stressz kezelése: A stressz súlyosbíthatja az SM tüneteit, ezért fontos megtalálni a stressz kezelésének hatékony módjait, mint például a meditáció, a jóga vagy a mélylégzés.
Megfelelő pihenés: A fáradtság az SM gyakori tünete, ezért fontos elegendő pihenést biztosítani a szervezet számára.
Milyen kilátások vannak az SM-ben élők számára?
Az SM lefolyása kiszámíthatatlan, és egyénenként eltérő. Sok SM-ben szenvedő ember hosszú és teljes életet élhet, különösen korai diagnózis és megfelelő kezelés esetén. A korai kezelés kulcsfontosságú a rokkantság progressziójának lassításában.
A szklerózis multiplex (SM) korai tünetei sokfélék lehetnek, és gyakran nehezen azonosíthatók, mivel utánozhatják más betegségek tüneteit. Az SM a központi idegrendszer krónikus, gyulladásos betegsége, amely a mielinhüvely károsodását okozza. A mielinhüvely az idegrostok védőburka, és elengedhetetlen az idegimpulzusok gyors és hatékony továbbításához.
A szklerózis multiplex korai tünetei:
Homályos látás: A látóideg gyulladása (neuritis retrobulbaris) gyakori tünete a sclerosis multiplexnek, amely homályos látásban, vagy akár átmeneti látásvesztésben nyilvánulhat meg.
Zsibbadás és bizsergés: Az érzészavarok, mint a zsibbadás, bizsergés, vagy a „tűszúrás” érzése az arcon, végtagokon, vagy a testen bárhol jelentkezhetnek.
Izomgyengeség: Az SM betegeknél a lábakban vagy karokban jelentkező izomgyengeség gyakori, és megnehezítheti a járást, a tárgyak felemelését, vagy más mindennapi tevékenységeket.
Szédülés és egyensúlyzavar: Az SM károsíthatja az agy azon területeit, amelyek az egyensúlyt és a koordinációt szabályozzák, ami szédülést, bizonytalanság érzését, és egyensúlyzavart okozhat.
Kettős látás: A szemizmok koordinációjának zavara kettős látást eredményezhet.
Vizeléssel vagy székeléssel kapcsolatos zavarok: vizelettartási, széklettartási nehézség vagy probléma gyakran az első vagy korai tünete lehet a sclerosis multiplexnek.
Kóros fáradékonyság: Sok SM beteg gyakran tapasztal indokolatlan fáradtságot, ami aránytalanul nagy lehet a végzett fizikai vagy szellemi aktivitáshoz képest.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem feltétlenül sclerosis multiplexre utalnak, és számos más oka is lehet. Ha a fent említett tünetek bármelyikét tapasztalja, fontos, hogy mihamarabb forduljon orvoshoz a pontos diagnózis felállítása érdekében. Az SM korai diagnózisa és kezelése kulcsfontosságú a betegség progressziójának lassításában és az életminőség megőrzésében.
Melyek a szklerózis multiplex két alapvető klinikai formája?
A szklerózis multiplexnek klinikailag két alapvető formája van: rosszabbodásokkal és javulásokkal járó forma (RRSM), és a primer progresszív forma (PPSM). Az RRSM a betegek jelentős részénél másodlagos progresszív formába (SPSM) megy át. 2001 óta elkülönítenek egy klinikailag izolált szindrómát (CIS) is, ami egyetlen, központi idegrendszeri demyelinisatióval járó epizódot jelent.
Milyen tényezők befolyásolhatják a radiológiailag izolált szindróma (RIS) SM-mé válását?
A radiológiailag izolált szindróma (RIS) SM-mé válását több tényező is befolyásolhatja. A fiatalabb életkor, a nagyobb góctérfogat (gócterhelés), a gadolíniumhalmozó góc(ok) jelenléte, az aszimptómás (tünetmentes) infratentorialis vagy spinalis (gerincvelői) lézió, valamint az oligoclonalis gammopathia (OGP) jelenléte, továbbá a kóros vizuális kiváltott válasz (kóros VEP) mind növelheti a definitív SM kialakulásának kockázatát.
Mit jelent az SM-ben az „eszkálációs kezelés”?
A betegségmódosító terápia kiválasztása az SM aktív formájában számos tényezőn alapul, beleértve a betegség aktivitását, a beteg sajátosságait, és a gyógyszer hatékonyságát. A kezelésoptimalizálási elv célja a nem megfelelő terápiás válasz korai felismerése, és egy hatékonyabb kezelésre való áttérés.
Szklerózis multiplex teszt
A szklerózis multiplex (SM) diagnózisának lépései a következők:
● Anamnézis: Az orvos részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, azok kezdetéről és lefolyásáról. Fontos megtudni, hogy voltak-e korábban hasonló tünetei, illetve milyen egyéb betegségei vannak.
● Fizikális vizsgálat: Az orvos neurológiai vizsgálatot végez, amelynek során ellenőrzi a reflexeket, az izomerőt, az érzékelést, a koordinációt és az egyensúlyérzéket.
● Képalkotó vizsgálatok: Az SM diagnózisának legfontosabb vizsgálata az agy és a gerincvelő mágneses rezonancia vizsgálata (MRI). Az MRI segítségével láthatóvá válnak az SM-re jellemző elváltozások az idegrendszerben. Az MRI mellett szükség lehet a látóideg vizsgálatára is.
● Liquorvizsgálat: A cerebrospinalis folyadék (liquor) vizsgálata segíthet az SM diagnózisának megerősítésében. A liquorvizsgálat során gyulladásra utaló jeleket keresnek.
● Kiváltott válaszok vizsgálata: A kiváltott válaszok vizsgálata során az idegpályák működését ellenőrzik.18 Az SM-ben gyakran károsodnak a látóidegek, ezért gyakran végzik a vizuális kiváltott válasz (VEP) vizsgálatát.
Neurológiai magánrendelés, Online Neurológus Videó Konzultáció – Dr. Pukoli Dániel SM Specialista Kattintson!
Szklerózis multiplex örökölhető-e?
A szklerózis multiplex (SM) egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy kialakulásában több tényező játszik szerepet. Az SM nem közvetlenül öröklődik, mint például a szemszín. Ugyanakkor a genetikai hajlam szerepet játszik a betegség kialakulásában, vagyis bizonyos gének jelenléte növelhetik az SM kockázatát, úgy mint a hatodik kromoszómán található MHC II lókusz, amelynek génjei összefüggésben állnak az SM-mel.
Fontos megjegyezni, hogy a genetikai hajlam önmagában nem elegendő az SM kialakulásához. A környezeti tényezők kölcsönhatásba lépve a genetikai háttérrel vezethetnek a betegség kialakulásához.
Összefoglalva, a szklerózis multiplex nem örökölhető betegség a szó szoros értelmében, de a genetikai hajlam fontos kockázati tényező. A betegség kialakulásában a genetikai és környezeti tényezők komplex kölcsönhatása játszik szerepet.
Szklerózis multiplex élettartam
Az SM diagnózisa nem feltétlenül rövidíti meg az élettartamot jelentősen, különösen a modern kezelési lehetőségekkel. A betegség lefolyása változatos, és sok beteg képes hosszú és teljes értékű életet élni.
Szklerózis multiplex tünetei nőknél
A szklerózis multiplex tünetei a nőknél ugyanazok, mint a férfiaknál. A betegséget multifokális, a látóideg, az agytörzs, a kisagy, a félteke, illetve a gerincvelő károsodására jellemző panaszok és tünetek jellemzik. A tünetek 30-40%-ban a gerincvelőben jelentkeznek. A leggyakoribb tünet az aszimmetrikus spasztikus paraparesis (mindkét alsó végtag, láb gyengesége, ügyetlensége).
A betegség első szakaszára a betegek 60–85%-ában jellemző a hullámzás: rosszabbodások és javulások követik egymást. Az újabb és újabb rosszabbodások (klinikai epizódok, relapszusok, shubok) után általában maradványtünetek keletkeznek. Fontos megjegyezni, hogy a szklerózis multiplex lefolyása egyénenként változó lehet.
Milyen gyakran kell SM centrumban ellenőrizni a betegeket?
Az SM-betegek rendszeres ellenőrzése SM-centrumban indokolt. Az SM-betegek ellátása speciális centrumokban történik a kezelés komplexitása miatt. SM gyanúja esetén a beteget minél hamarabb (hat héten belül) speciális centrumba kell küldeni. Az ellenőrzés során szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra, például MRI-re és liquorvizsgálatra is. A betegek gondozása során a diagnózis felállításától kezdve folyamatosan szükség van a beteg és családjának felvilágosítására az együttműködés és a terápiahűség maximalizálása érdekében.
Az SM-centrumoknak a mindennapi ellátáshoz az alábbi személyzetet kell biztosítaniuk:
● SM-ben jártas neurológus szakorvos (minimum két fő)
● SM terápiában specialista nővér
● Adminisztrátor
● Pszichológus
● Szakgyógyszerész
Az SM-centrumoknak az SM legfőbb tüneteinek ellátásához az alábbi személyzetet kell biztosítaniuk:
● Dietetikus
● Beszédterapeuta
● Fájdalomspecialista (az SM-centrum neurológusa is lehet)
● Urológus
● Spasticitas kezelésében jártas specialista (az SM-centrum neurológusa vagy rehabilitációs szakorvosa is lehet)
Az SM-centrumok ajánlott feltételrendszere:
● Diagnosztikus háttér: SM-ben jártas radiológus vagy neuroradiológus, mikrobiológia labor, elektrofiziológia, szemészet
● További társszakmák: belgyógyász, sebész, idegsebész, nőgyógyász, neurooftalmológus, otoneurológus, pszichiáter, neurorehabilitáció
● MRI vizsgálati háttér: MRI az intézetben, MRI-térerő legalább 1,5 T
A betegek monitorozása során évente javasolt a betegségaktivitás és a progresszió újraértékelése, egyebekben minimum hat havonta szükséges a kontroll vizsgálat.
Szklerózis multiplex laboreredmény
A szklerózis multiplex diagnózisa a kórtörténet, a klinikai tünetek és a képalkotó vizsgálatok, például az MRI alapján állítható fel. A kezelés megkezdése előtt számos vizsgálatra van szükség, beleértve a vérképet, a máj- és vesefunkciót, valamint a fertőző betegségekre vonatkozó vizsgálatokat. A liquor vizsgálat közül kiemelendő az OGP meghatározás szükségessége.
Szklerózis multiplex végső stádiuma
A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus gyulladásos és degeneratív betegsége, amely különböző fokú demyelinizációval és axonális károsodással jár. Ez a leggyakoribb neurológiai betegség fiatal felnőttek körében, és az esetek csaknem kétharmadában 10-15 év alatt maradandó rokkantsághoz és a munkaképesség idő előtti elvesztéséhez vezet. A betegség két fő formája létezik: a relapszusokkal és remissziókkal járó forma (RRSM) és a primer progresszív forma (PPSM).
Fontos megjegyezni: Ez a GYIK csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi szakvéleményt. Ha SM-gyanús tünetei vannak, vagy bármilyen kérdése van az egészségével kapcsolatban, forduljon orvoshoz.
